...univerzálisak, kreatívak,nyitottak. Akarunk fejlődni, új készségeket szerezni, nap, mint nap. Nem is olyan rég, ez az "univerzalitás", a széles érdeklődés, különféle szakmák kipróbálása, neadjisten váltogatása, a társadalom szemében egyfajta megállapodni nem tudást, csapongást, hiperaktivitást jelentett. Ez a szemlélet lassan kezd feloldódni, kezdik felfedezni az univerzális emberek hatalmas értékeit: a kíváncsiságot, és a tudásszomjat, minek révén ezek az emberek nemcsak a saját életüket, de másokét is változatossá teszik!

Nem olyan régen, azt mondta nekem valaki: Téged arról lehet ismerni, hogy minden héten mást csinálsz. Ez egyrészt merész túlzás, másrészt nagyon bántó is volt nekem, sokat gondolkodtam utána, miért bántott meg annyira ez a visszajelzés. Kaptam már ilyet korábban is, amikor még azt gondoltam, hogy én majd akkor leszek boldog, ha olyan leszek, amilyenek a sikeres többiek. Akik korán leparkoltak egy területen, azt tolják izomból és szétkeresik magukat vele. Sajnos a pályaválasztásomat nagyban befolyásolta a családom (bár nem úgy, ahogy ők gondolják), és elég balul sikerült az egyetemi szakirányom kiválasztása. Nem véletlenül, a diploma után éles kanyarokat vettem, mert éhes voltam a "megfelelő" szakma megtalálására. Aztán most már kezdek rájönni, hogy nekem talán nincs "megfelelő szakma" mert én nem annyira szakmaiságban, hanem az univerzalitásban hiszek. Vagyis inkább az én szakmám valamilyen sok-sokféle területet felölelő szakma :)

Nekem szükségem van az inspirációra különféle területekről és emberektől, szeretek belekóstolni más-más témákba, felfedezni bennük a zamatot, az egyedi összetevőt, amivel fűszerezhetem az életem. Mióta szabadúszó vagyok, újra elkezdtem írni, vagyis blogolni (amit imádok) megtanultam hogy kell összedobni egy weboldalt, rákaptam az online marketingre, elkezdtem közösséget építeni, kipróbáltam magam trénerként, tanácsadóként. Máig tanítok skpye-on és készítettem egy ONLINE LEARNING kurzust is a weboldalkészítésről. Igen, korábban volt olyan tervem is, hogy fordító leszek, aztán meg sütizőt akartam nyitni, és igen, belefogtam egy közösségi tér kialakításába is, csak éppen elfogyott a pénz és nem indult be a hely. De én ezekben mint láttam és látok fantáziát, mindegyikben kerestem, vagy éppen megtaláltam magam, folyamatosan tanulok és a munkáimban, a megrendeléseimnél mind-mind használni tudom a sokszínű tudásom.

A művészetet is igyekszem megélni az életemben. Elvégeztem a jobb agyféltekés rajztanfolyamot és imádok rajzolni, néha festek is. Tavasszal ugyanezt a zenével fogom tenni, megyek egy kreatív zenei képzésre, már alig várom! Szeretnék igen jól megtanulni olaszul és majd egyszer ezzel is kezdeni valamit. Még mindig keresek egy táncot, ami az enyém lehet, próbáltam már hastáncot, flamencót, zumbát, salsát, de úgy érzem, van még feljebb :)

Ez van, kíváncsi vagyok és nem félek belevágni egy-egy új terület megismerésébe. Én reneszánsz ember vagyok, legalábbis a saját kis világomban, és szeretnék erre büszke lenni. Szeretnék örülni annak, hogy ennyi nyitottság van bennem, hogy veszem a fáradtságot, hogy megtanuljak egy új dolgot, hogy nem félek befektetni a munkám valamibe, kipróbálni magam valamiben, amivel talán nem fogok hosszútávon foglalkozni. Mert ez mind hozzátesz a személyiségemhez, ettől vagyok az aki, ezért lehet velem jókat beszélgetni és ezért tudok jókat írni :D

Szerencsére, talán ma már létezik az a tendencia, hogy egyre többen felismerik az ilyen személyiség értékeit, a sokszínűség, a szerteágazó tapasztalat súlyát, ami felületesen nézve talán könnyelműnek látszik, valójában pedig rengeteg munka, energia és idő van mögötte. 

Ha Te is reneszánsz ember vagy és színes életet élsz, akkor nagyon örülök, hogy végigolvastál. :) Ha nem, akkor is.

Fülöp Johanna